Élet az újrahasznosításon túl

Milyen változásokat hoz a körforgásos gazdaság bevezetése?

Facebook Tweet Tetszik

2020. május 11. - KDRIÜ Blog

67,4 millárd tonna. A világgazdaságon átfolyó nyersanyag mintegy kétharmada végzi környezet-szennyező anyagként. Hogy javítani lehessen az emberiség nagy anyagcseréjén, még 2015-ben az Európai Bizottság készített egy cselekvési tervet, melyet idén egy újabb követett. A mostani lineáris gazdasági modell arra épít, hogy azt feltételezi, az erőforrások kimeríthetetlenek, könnyen kitermelhetők és viszonylag olcsón ártalmatlaníthatók. A számok azonban azt mutatják, hogy sokkal több nyersanyagot használunk fel, mint amennyi újratermelődik, és a keletkező hulladék kezelése is energiaigényes feladat. Nézzük meg hogyan alakítható át ez a modell, milyen lépéseket tartalmaz a cselekvési terv és mit tehet egy átlagember a saját életében.

Az új cselekvési terv egyik legfontosabb eleme, hogy megállítsa azt a tendenciát, hogy sok termék nagyon hamar elromlik, nem használható fel újra és ami a leghangsúlyosabb, hogy nem javítható és újrafeldolgozható, mert eleve egyszeri, vagy rövidtávú használatra készül. Ezen azonban csak úgy lehet változtatni, hogy szabályozási szinten kell beleszólni a gazdasági folyamatokba, hogy már a legelején, a tervezésnél része legyen a kritériumoknak a fenntarthatóság. A terv sikerének másik kulcsa pedig a fogyasztó, hiszen hiába indul el a változás a felsőbb szinteken, ha az egyén nem teszi meg a szükséges lépéseket. Kiemelten fontos tehát a szemléletformálás és a tájékoztatás, az emberek bevonása.

A legfontosabb intézkedések a következők:

Jogi szabályozás a fenntartható termékekért: uniós jogszabály fogja biztosítani azt, hogy a forgalomba hozott termékek hosszabb ideig tartsanak, javíthatók, újrafelhasználhatók legyenek és nagyobb mértékben tartalmazzanak újrafeldolgozott alapanyagokat.
A fogyasztók alaposabb tájékoztatása: jogszabályok fogják előírni, hogy a vásárláskor teljes körű képet kapjunk a termékekről, várható élettartamukról és környezeti teljesítményükről. A javíttatáshoz való hozzáférés is alapvető fogyasztói jog lesz.
Kevesebb hulladék, több érték: hulladékkeletkezés csökkentése és a hulladék másodlagos erőforrássá alakítása. Egységes hulladékválogatási és címkézési rendszer bevezetésének megvizsgálása, illegális hulladékszállítás és uniós hulladékexport minimalizálása.

A terv külön foglalkozik a legnagyobb erőforrásigényű ágazatokkal:

Elektronika és Infokommunikációs technológiák: intézkedések a hosszabb élettartam és a jobb hulladékgyűjtés, hulladékkezelés érdekében.

Akkumulátorok és járművek: a fenntarthatóság fokozása, begyűjtés és újrafeldolgozás támogatása

Csomagolás: a túlcsomagolás csökkentése, úgy hogy az unióban forgalomba hozott valamennyi csomagolás 2030-ig újrafelhasználható vagy újrafeldolgozható legyen

Műanyagok: kötelező követelmények az újrafeldolgozott tartalomra, mikroműanyagokra, bioalapú és a biológiailag lebontható műanyagokra

Textilipar: átfogó uniós textilstratégia, versenyképesség és innováció fokozása, a textilhulladék elkülönített gyűjtése, az uniós textil-újrafelhasználási piac fellendítése

Építőipar és épületek: átfogó stratégia a fenntartható épített környezetre vonatkozóan, a körforgás elvének előmozdítása az épületek teljes életciklusa során.

Élelmiszerek, víz, tápanyagok: az egyszer használatos csomagolások, edények és evőeszközök újrafelhasználható termékekkel történő helyettesítése, a víz újrafelhasználásának elősegítése, a szennyvízkezelési irányelvek felülvizsgálata.

A konkrét célkitűzéseket előre ütemezve, 2020 éa 2022 között fogadják el az uniós intézmények, a lista megtalálható a cselekvési tervben.

Fontos látni, hogy a körforgásos gazdaságban minden, mindennel összefügg,

ami az egyik iparág hulladéka, az lehet, hogy egy másik alapanyaga lesz.

A lineáris rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy nem alakult ki az iparágak közötti szimbiózis, így a hulladék egyből a lerakókban végezte. A következő ábra nagyon jól megmutatja, hogy egy iparágak közötti szervezett együttműködéssel milyen kreatív megoldások születhetnek egy-egy hulladék visszakapcsolására az értékláncba.