Novi Belgrád műkedvelő urbanistaként

Facebook Tweet Tetszik

2020. március 09. - csaba_riü

A nemzetközi partnerségben dolgozás egyik előnye, hogy az ember sokat utazhat. A rendszerint két napos, sűrű programos szakmai rendezvények viszont nem sok időt hagynak a város megismerésére. De az ember ugye kíváncsi, szeretne látni valamit a helyből, ahol van. Erre valók a reggelek, a megbeszélés és a vacsora közötti időszak, esetleg a késő este vagy, a hazaút előtti fél, egy óra. Az érdeklődő ember pedig nem rest kilépni a szállóból és felfedezni.

Hotel Jugoslavija 1 (saját felvétel)

Az InnoSchool projektünk szakmai találkozóját nagyon vártam. Nem csak a szakmai megbeszélés motivált (és ez nem szarkazmus), de azokat az órákat is vártam, amit városnézéssel tölthetek. Nem elsősorban a történelmi városrész érdekelt. Ugye általában ez az ami miatt egy-egy városról eldöntjük, hogy jó hely-e vagy nem. Bár az is egy jó kérdés, hogy mi lehet történelmi? Nekem például a lakótelepek is azok. Viszont, ha egy város felett egy szubjektív ítéletet mondok, akkor én is inkább a történelmi belváros alapján értékelek. De ezt hagyjuk. A lényeg, hogy várost néztem.

Hotel Jugoslavija 2 (saját felvétel)

Végzettségemből adódóan kifejezetten érdekel a városépítészet és az épületek is. Ezért a jugoszláv városépítészet legnagyobb projektje, Novi Belgrád, vagy Új Belgrád kihagyhatatlan “látványosság” volt számomra. Nagyon nem készültem fel belőle, igazából csak két helyet szerettem volna meglátogatni, a Hotel Jugoszláviát és Szerbia Palotát (sajnos csak vezetés közben láthattam). Ezek után csak bolyongtam a városrész Dunamenti blokkjai között, hol gyalog, hol autóval. Kerestem az érdekes épületeket és figyeltem, hogy az emberek hogyan használják a köztereket.

De miért érdekes Novi Belgrád?

Ugyanolyan lakótelep, mint a többi - mondhatnánk. Ez részben igaz, de mégis sok mindenben egyedi. Ez a Belgrád történelmi városközpontjától nyugatra, a Száva bal partján elhelyezkedő terület egykor mocsaras lápos terület volt, gyakorlatilag a senki földje Belgrád és Zimony között. Viszont az egyre növekvő város miatt a terület hasznosítása eleve elrendeltetett volt, s már 1941-ben konkrét vízióval állt elő a város polgármestere. Egy 500 ezres városrészt álmodott meg, az akkor egyébként még csak a 350 ezres Belgrád mellé.

A háborút követően valóban elindult az építkezés. A főépítész a kor legmodernebb épületeit álmodta meg a területre 1946-ban, amelyek már 1947-től fokozatosan formát is öltöttek. Érdekes módon az építészek nem szocialista realista megoldásokat kívántak megvalósítani, hanem a szocialista modernizmus útjára léptek. Ez azért egyedi, mert hazánkban és máshol is a keleti blokk országaiban a szocialista realizmus (vagy Sztálin barokk) még az 1950-es években is domináns építészeti irányzat volt. Például Dunaújváros központjának épületei is mind ebben a stílusban épültek. Szóval Novi Belgrád épületei kissé megelőzték a korukat.

U. Karađorđeva 4 (saját felvétel)

Bulevar Nikole Tesle (saját felvétel)

Méretei miatt a városrész építése gyakorlatilag a teljes jugoszláv érát felölelte. Három fő fázisban épült meg, s a jugoszláv állam összeomlásáig nagyjából 210 ezer embernek adott új otthont. Ezzel a szűkebb környezetünk egyik legnagyobb lakótelepe Novi Belgrád. Csak összehasonlításként, a budapesti Kelenföldi lakótelep “mindössze” 55 ezer ember lakóhelye. A városrész méreteiből adódóan kisebb szerkezeti egységekre osztották fel. Ezeket máig blokkoknak nevezik hivatalosan is. A blokkok száma 1-től 72-ig emelkedik, ezek között találhatunk A és B blokkokat is, de több szám kimaradt.

Blok 11c (saját felvétel)

A városrész fő funkciója természetesen a lakhatás. A háború utáni építészet és várostervezés alapvető célja a lakáshiány enyhítése és a lakhatási minőség emelése volt a legtöbb Európai országban. Láthatjuk, Novi Belgrádban ez egy teljesen más szintet ért el. Természetesen a lakhatási minőséget itt a kor körülményeihez kell viszonyítani. Az építészeti stílusból adódóan a jugoszláv tervezők leginkább a funkcionalitást tartották szem előtt. Vagyis a lakóegységeket és széles sugárutakat terveztek, hogy elősegítsék a lakók mobilitását. De ez azt is jelentette, hogy a közterületekre és a helyi szolgáltatásokra nem sok figyelmet szenteltek. Ezért a városrészben ma is probléma az alközpontok hiánya és a zöldterületek rossz minősége.

Blok 9 (saját felvétel)

Mivel a városrész építése közel félévszázadot ölelt fel, ezért a terveken időközben alakítottak. Ennek eredménye az, hogy a városrész ’80-as években emelt épületei már igencsak átmenetet képeznek a szocialista modernizmus és a brutalizmus között. Ahol én jártam, ott az egyszerű modernista épületek domináltak, azonban a brutalista épületek a letisztult modernista házak mellett is jól azonosíthatók. Leggyakrabban a hétköznapi szemlélő számára egyáltalán nem esztétikusak, ridegség és durvaság árad belőlük, s kifejezetten taszítóak. Akkor lássuk csak, miről is van szó:

Brutalizmus (saját felvétel)

A városrészről még oldalakat lehetne írni, különösen egy alaposabb utána olvasás után. De a hosszú oldalaktól megkímélném az olvasót, beszéljenek inkább a képek!

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha szeretnél többet megtudni a témáról keress minket bátran vagy kövess minket itt: