Home office. Van, aki szereti, van, aki nem. Vannak cégek, akik eddig is alkalmazták, vannak, akik most "tanultak bele". Nálunk eddig sem volt ismeretlen fogalom, ha kellett, itthonról pötyögtettük a billentyűzetet. Jó-jó ez a home office, de a jóból is megárt a sok. :)

Kollégáimat, Gabit, Csabát és Gábort, megkértem, írják meg, milyen előnyt kovácsoltak ebből a helyzetből, illetve milyen hátrányokat fedeztek fel a home officeban. Mindenki más élethelyzetben csöppent bele a most már lassan 7. hete tartó karanténba, otthoni munkavégzésbe. Van közöttünk nagy gyerekes szülő, kis gyerekes szülő, van családi házzal rendelkező, van lakásban élő kolléga. Senkinek sem egyszerű, mindenkinek másképp, más miért.

A munkánkból kifolyólag nem egyszer kell hosszabb lélegzetvételű "írós" feladatokat elkészítenünk, amihez nem rossz, ha az ember összeszedett és koncentráltan tud egy dologra figyelni. Na, hát ez most adott lehet - kivéve, ha egy (esetleg több) gyerkőc nem mondja Neked nagyjából percenként, hogy:

Anya/Apa, figyelj!

Na ennyit a koncentráltságról! :-D 

Aztán itt van egy újabb előny: újfajta technikákat, kommunikációs csatornákat fedezünk fel, tanulunk meg. Na jó, csak a csapat egy részének új, a női vonal kullog a 21. század digitális világa által kínált új lehetőségek után (eddig az érdektelenség erős tényező volt), de becsületünkre legyen mondva, haladunk vagy legalább is igyekszünk megtanulni mindent, amit a srácok "elénk tesznek". Sőt, van, amire most döbbenünk rá, hogy:

Eddig hogy tudtam nélküle élni????

Nem tudom eldönteni, hogy előny vagy hátrány, de a kommunikáció 90%-a e-mailen vagy egyéb digitális felületen zajlik. Jelenleg a mobilomon több youtube videó pörög, mint a hívás másodpercszámlálója. Lassan kezdem azt érezni, mint a mostani tinik, akikről korábban több helyről is hallottam/olvastam tanulmányokat, hogy már nem szeretnek hívásokat kezdeményezni a baráti körben, inkább üzenetekben dumálják le a számukra fontos történéseket. Pedig a telefon gyorsabb, még így is személyesebb, mint jópár sor betű...de nem vagyok álszent, én is jobban preferálom, pedig az Y-generációsok táborát erősítem.

És hogy az előző gondolatot folytassam, csapatunk egy része igen intenzív kommunikációt folytat/folytatna nemzetközi partnereinkkel, akiknek jelenleg az aktív idősávja nem feltétlenül egyezik a mienkkel, esetleg kisgyerekes szülők (OMG :-D), vagy sokan csökkentett munkaidőben dolgoznak, így ismét egy plusz pont az e-mailes kommunikáció mellett. Ami előny, az persze lehet hátrány is, mert így aztán akár este 7-kor is beeshet egy olyan levél, amit alaphelyzetben nem biztos, hogy megválaszolnál, mert ugye a munkaidő már rég lejárt, de most elmosódtak ezek a határvonalak. És ez persze nem csak időben, hanem akár a fizikális térre is igaz lehet. Hogy mire gondolok? Kis lakás, 2 ember, mindkettő home officeban, egyikőjük a nappalit szemelte kis irodának, másikójuk megnyerte a hálószobát. A munkaidő végeztével nagyjából átsétálnak egymás "munkahelyére". De hol marad a magánszféra? Most nincs egy harmadik, külső helyszín, ahol kiszellőzteti az ember a fejét. Van viszont ablaküvegen keresztüli napozás ;-) Több, mint a semmi, és még egy kis színt is szerez magának az ember. ;-)

Ne feledkezzünk meg a környezettudatosságról se. Olcsó a benzin, csak nem tudod kihasználni. És milyen jó, hogy nem tudod kihasználni. Gondolom, hogy sokan olvasták, hogy a mostani helyzetben a Föld egy kicsit fellélegezhet, kap némi friss levegőt és ugye, ez nekünk se olyan rossz. Időspórolásnak sem utolsó, kivéve, ha nagyjából 5 perc autóútra laksz a munkahelyedtől. Valljuk be őszintén, ez azért elég karcsú, no de persze a távolabbról érkező kollégáknak jó kis időspórolás.

És ha már az időnél tartunk. Ha nincs napirend, nincs rendszer, minden borul. Hatványozottan érvényes ez, azt gondolom, a gyerekesek esetében. Mindenkinek tudnia kell, mi a feladata, mikor és kivel kell elvégeznie. Nincs mese, ez van. Nálunk közös google naptár van vezetve, kinek, mikor és nagyjából mennyi ideig tartó on-line megbeszélése van egyes napokon, így a másik lelkileg felkészítheti magát, hogy két gyerkőcöt kell ellásson, oktasson, szórakoztasson és mellette még egyéb, beeső feladatokat is ellásson. De hát így szép az élet, ha zajlik.

Persze ezek nagyon szubjektív nézőpontok, van, aki pozitívabb szemlélettel próbál hozzáállni a dolgokhoz, van, aki próbál, de az idő előrehaladtával egyre kevesebb motivációt talál, hogy jónak lássa a bezártságot és ezzel együtt a home officet. Azért valljuk be őszintén, az irodai reggeli kávé melletti világmegváltó beszélgetések és a személyes találkozások egyre jobban hiányoznak.

De kitartunk! Mert mint tudjuk, a homo sapiens után egy új faj született: a Homo fice!

Anett