Vállalkozóként a társadalmi problémák ellen?

Facebook Tweet Tetszik

2020. február 05. - csaba_riü

Előző bejegyzésemben bemutattam, hogy az innovációk és újító gondolatok mennyivel könnyebbé tehetik az emberek életét és javíthatják életminőségünket. Egy-egy olyan példát emeltem ki, amelyek célzottan az otthongondozásra szoruló időskorúak számára és velük együtt készültek. Az eredmény egyszerű, szinte evidens, de mégis jelentős pozitív hatást generáló okos eszközök voltak. Ezek az eszközök jó példái annak, hogy egy kis újítás vagy egy újfajta megközelítés is sokak életét teheti jobbá, könnyebbé és akár még boldogabbá is.

Ügynökségünk ezt a szemléletet és gondolkodásmódot – vagyis, hogy kis újításokkal vagy egy kihívás újfajta megoldásával saját magunk és mások életét is jobbá tehetjük –, igyekszik elültetni egy oktatási tananyagon keresztül a jövő generációiban.

Az InnoSchool elnevezésű projektünkben egy olyan tananyag kialakításán dolgozunk 9 külföldi partnerükkel, aminek a célja a diákok olyan készségekkel való ellátása, amik segíthetik őket abban, hogy a jövő társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaira megoldási lehetőségeket találjanak. Úgy gondoljuk, hogy ennek az egyik hatékony eszköze a vállalkozói oktatás. A diákok oktatását mi magunk is egy újító megközelítésben hajtjuk végre, amelynek egy különleges eleme a digitális játékszoftver, amiről egy következő bejegyzésben bővebben írok majd. A tananyag több fejér megyei oktatási intézményben 15-17 éves diákok bevonásával kerül tesztelésre a 2020/21-es tanév őszi félévében.

A vállalkozói oktatás alatt nem pusztán a vállalkozói ismeretek oktatását értjük, s nem csak a pénzzel bánásra tanítjuk meg a diákokat, hanem a tananyagon belül kiemelt hangsúlyt kap a készségfejlesztés is.

A vállalkozói oktatást és a készségek fejlesztését nem azért tartjuk fontosnak, mert mindenkinek vállalkozóvá kell válnia, vagy mert a vállalkozói lét sokkal jobb, mint egy cégnél alkalmazottként dolgozni (gondolj például arra, hogy milyen izgalmas lehet dolgozni az Apple-nél vagy a Google-nál). Szimplán arról van szó, hogy a vállalkozói készségek között számos olyat találhatunk, amikre szükség van a hétköznapokban is, s főleg akkor, ha meg akarjuk változtatni saját magunk és környezetünk viszonyát. Például, ha valamit tenni akarunk a természeti környezetért, vagy segíteni akarjuk társadalmunk hátrányosabb helyzetű tagjait. Ezeknek a tevékenységeknek előfeltétele a kezdeményezőkészség és a magabiztosság, a jó helyzetkiértékelés és a lehetséges kockázatok (vagy akadályok és problémák) felismerése, a tervezői és kommunikációs készségek. Ki merné azt elvitatni, hogy akár még egy egyszerű szemétszedési akció elindításához is szükségünk van az előbbi készségekre? Vagyis a tananyagban résztvevő diákok olyan készségekre tesznek szert, amik segíthetik őket a mindennapi életben.

Azonban a készségfejlesztésen túl természetesen célunk az is, hogy a diákok megismerkedjenek a vállalkozói lét lehetőségével is, s bemutassunk nekik olyan sikeres for-profit vagy non-profit vállalkozásokat, amelyek tesznek a környezetükért vagy segítenek társadalmunk hátrányos helyzetű tagjain. Nem olyan példákat mutatunk be nekik, ahol egy vállalat fő működési profilja mellett, kötelező CSR tevékenységként játszótereket fest vagy pénzt ad egy-egy helyi közösségi kezdeményezésre - és itt nem akarom elbagatellizálni a cégek CSR tevékenységét sem. Hanem olyan példákat gyűjtöttünk össze a diákok számára saját környezetünkből, amelyek társadalmi vállalkozásként működnek. A példák segítségével diákok figyelmét éppen arra igyekszünk felhívni, hogy társadalmi vállalkozóként maguk is rengeteget tehetnek környezetükért.

A társadalmi vállalkozások hazánkban inkább for-profit, valódi vállalkozásként vannak jelen, pedig e kategória tőlünk nyugatabbra sokkal szélesebb, és az alapítványok és non-profit szervezetek is bele tartoznak, amennyiben céljuk egy-egy társadalmi, gazdasági vagy környezeti probléma megoldása kicsiben.

A társadalmi vállalkozások működésük során hajlandók profitjuk egy részét e nemes tevékenységekbe visszaforgatni. E vállalkozások leginkább társadalmi kihívásokra próbálnak választ adni, például a hátrányos helyzetű csoportok (sérültek, szegények, idősek, kisebbségek) foglalkoztatásával vagy a vidéki közösségek felzárkóztatását célozzák helyi termék piac szervezésével vagy vidéki szálláshelyként a közösség tagjait foglalkoztatják.

Forrás

Szerencsére már hazánkban is akad néhány példa sikeres társadalmi vállalkozásokra. Egyik közvetlen partnerünk a Hatpöttyös Étterem Székesfehérvárról, ahol szakmai felügyelet mellett megváltozott munkaképességűek és sérültek dolgoznak, s látnak el éttermi feladatokat, például konyhai segítő, szakács, pincér és rendelésfelvevő munkakörben. Az étterem jelenleg 16 személy társadalmi integrációját segíti, s működése óta ennél is több emberen segítettek.

Tananyagunkban ilyen és ehhez hasonló példákat mutatunk be hat témakörben, melyek a kirekesztett társadalmi csoportok, munkaerő elvándorlás, vidéki periféria helyzet, gyermekjólét, idősgondozás és környezeti felelősségvállalás.

Reméljük a tananyag segítségével a diákok felismerik, hogy vállalkozóként sokat tehetnek közösségükért és környezetükért, s ellátja őket azon ismeretekkel és készségekkel, amik szükségesek egy-egy társadalmi vállalkozás elindításához és működtetéséhez.

Ha szeretnél többet megtudni a témáról keress minket bátran vagy kövess minket itt: